II. 14*

Hirtelen kezét arcomra simította, és közelebb ült hozzám. Ajkait szorosan az enyémekre nyomta, abban a pillanatban kiürült a fejem, csak mi léteztünk.
Automatikusan átkaroltam a nyakát, és feltérdeltem a kanapén. Derekamnál fogva vont még közelebb magához, az ujjai a tarkómon pihentek. Másik kezét csípőmre helyezte, kicsit feltűrve a sötét anyagot.
A háttérből taps, és gúnyos nevetés hallatszott, mire szétrebbentünk, és tekintetünket az ajtóra kaptuk...

Rachel vigyorogva az ajtófélfának dőlt, majd a kanapéhoz sétált. Magassarkúja idegesítően kopogott a  kínos csendben a padlón. Közelebb húzódtam Zaynhez, aki a karjaiba zárt. Tudtam, hogy féltett, de talán ezzel a túlzott féltéssel most nagyon jól jártam.. Rachel helyet foglalt a kanapéval szemben lévő fotelben, és keresztbe tette a lábát. Széles vigyorra húzta ajkát, amin pink rúzs díszelgett.Amíg végigmérte Zaynt ajkába harapott, illetve hosszú, kínos percek teltek el, mialatt barátom és a szőke szemeztek. Nem tetszett a helyzet. Nagyon nem tetszett!

- Nem is örültök, hogy vendégetek van?- törte meg a csendet Rachel, majd kivillantotta tökéletes, hófehér fogsorát.

- Nem. Mit akarsz?- tért egyből a lényegre az engem szorongató fiú.

- Azt akarod, hogy hamar elmenjek? Milyen illetlen vagy! Egyébként tudod, hogy mit akarok! Nagyon jól tudod!- kacsintott a szőkeség.

- Te törtél be Reb házába. Akkor ki is az illetlen?

- Ne legyél ilyen morci!- nevetett fel harsányan.

- Na jó elég volt. Mond el mi a francért vagy itt? - kiáltott fel idegesen barátom.

[ZENE]

Óvatosan megszorítottam karját, mire egy hangos sóhajjal jelezte, hogy értette a gesztusom.
Néha elcsodálkozom azon, hogy egy-egy apró jelből is képesek vagyunk megérteni egymást. Egy szorítás, ölelés, kacsintás milyen sokat jelenthet egyszerre...

- Hogy mit akarok? Hogy mit? Egy édes bosszút! Te rohadt liba, aki tönkretetted az életemet, és még 3 másikét! Mindenért te vagy a hibás!- minden egyes szavát erős hangsúllyal tudatosította.

Mondatai közben elénk lépett, és szúrós pillantását rám szegezte. Abban a pillanatban rájöttem: elkezdődött egy háború. Egy háború köztem és Rachel között. Ismerem az eszközeit, a módszereit, de ha győzni akarok még jobban ki kell ismernem. Ennek érdekében mindent meg fogok tenni, nem hagyhatom, hogy bárkinek is baja essen, aki a környezetemben él. Zayn támogatni fog, de pontosan tudom, hogy neki is nagyon sok elintéznivalója lesz az átigazolás, és a költözés ügyében.

- Kihívás elfogadva.- bólintottam.
- Érdekes. A félénk kislány ilyenkor hova tűnik?
- Hol van Lizy?
- Kérdésre kérdéssel nem illik válaszolni.- nevetett fel gúnyosan.
- Azt kérdeztem, hogy hol a francban van Eliza?
- Becca, nyugodj meg!- ölelt át hátulról barátom.
- Nem nyugszom meg! Addig nem, amíg nem kapom vissza Liza-t!- keltem ki magamból.
- Van egy ajánlatom. Visszakapod Liza-t...cserébe Zaynért.- mondta Rachel.
- Te normális vagy?- kérdezte Zayn felháborodva.
- Teljesen.
- Nem.- suttogtam.
- Mit mondtál?
- A válaszom nem. Én vagyok az, akit bántani akartok, nem ők. Velem tegyetek, amit akartok, de őket hagyjátok ki mindebből.
- Rendben. Megegyezhetünk.
- Becca ne csinálj őrültséget!- csattant fel Zayn.
- Liza? Gyere!- vigyorogva terelte a szobába barátnőmet Rachel, Tom, Denny és...és ANNE? Ez nem lehet igaz! Ő, hogy kerül ide? Ez olyan hihetetlen! A nővéremet 2 éve eltűntként tartják számon, és ő csak így megjelenik az életemben. Szerintem fel sem fogja, hogy apa mennyit aggódott érte. Amíg együtt volt a családunk a nővérem volt a legjobb barátnőm, de mostanra, úgy nézem ő legnagyobb ellenségének tekint...

- Majd hívlak, addig is jó veszekedést!- kacsintott Rachel, majd kabátját felvéve kilépett az ajtón a 3 "társával" együtt.


Szinte megsemmisülve, rogytam össze a padlón. Zayn gyorsan az ölébe húzott, és folyamatosan törölgette le sós könnyeimet. Lizy is szorosan magához ölelt, talán ő is sírt a halk szipogásból leszűrve. Kétségbe voltam esve, sőt féltem, de nem hagyhattam, hogy bármelyik embernek is baja essen rajtam kívül. Túl fontosak voltak már ők számomra.

***

2 hét. 2 kicseszettül fájdalmas és hosszú hét telt el a Rachel-el való kis beszélgetésünk óta. Liza biztonságban haza kerülzhaza került, és próbálja feldolgozni az utóbbi idő megrázkódtatásait. Borzasztóan röstellem, hogy nem vagyok mellette, de ezt jelenlegi helyzetem nem engedi.
Zayn...Zaynnel szünetelünk. Legalábbis a látszat kedvéért. Ő elköltözött Liverpoolba, és onnan irányítja a dolgokat. Mindenről tud. Terveznek valamit a fiúkkal, amiről még én is csak nagy vonalakban tudok. Minden esetre a félelmem nem akar múlni...
Utálok kétségek között vergődnél, és minél több időt töltök távol Zayntől, annál inkább hiányzik. Annyira sok megpróbáltatáson megy keresztül a kapcsolatunk, hogy szinte hihetetlen, hogy még mindig egymás mellett állunk jóban és rosszban. Ennek egy oka van: szeretjük egymást. Őszintén és feltétel nélkül.

Rachelék valószínűleg el akartak szakítani minket Zaynie-vel, de ez nem sikerült nekik. Ugyan jól rátapintottak a gyenge pontomra,- ami valljuk be nem volt túl nehéz dolog - de nem jutottak általa előrébb a tervükben.
A napokban eszembe jutott egy ötlet, amit először el akartam vetni, de aztán átgondoltam, és nem is lenne olyan rossz. a megvalósítása sem olyan nehéz...

***

- Szia Reb!- integetett mosolyogva Harry és Louis.
- Sziasztok!- köszöntöttem őket vidáman.
- Szi-sziasztok.- köszönt mellőlem Rachel.

Jól olvastátok Rachel. Mikor felvetettem az ötletet, hogy egyedül akarok menni valahova, rögtön "társult", nehogy elszökjek ő és a bosszúja elől. Eddig minden jól halad, hiszen találkozott Harry és Rachel.
A göndör jól végigmérte Rachelt, a lány pedig teljesen elpirult. Siker! Tudtam, hogy tetszeni fognak egymásnak, de, hogy ennyire! Elmehetnék kerítőnek...
Halványan elmosolyodtam, ami jelen helyzetemben szinte hihetetlen volt. A barátaim hiánya, minden eddigi szomorkodásomat felülmúlta...

Harry Rachel felé közeledett, majd bevetette a híres szívdöglesztő mosolyát. Tény, hogy tökéletes mosolya van, kiegészítve az édes gödröcskéivel. Így csak akkor mosolyog, ha nagyon tetszik neki valaki, ezt már megfigyeltem.
Amíg a göndörke és a szőkeség szemezését, és egymáshoz való viszonyulását figyeltem, észre sem vettem Lou édes, de egyben vágyakozó tekintetét, amivel jól végigmért. Szorosan magához ölelt, és úgy tűnt nem akar elengedni...
Ne! Csak ezt ne! Mi jön még ezután?Miért kell nekem az egyik problémából azonnal a másikba kerülnöm?- igaz, hogy ezeket a kérdéseket, csak magamban teszem fel, de legszívesebben a világba ordítanám.


Jajj Manók!

Annyira sajnálom ezt a hosszú kihagyást! Remélem azért nem fogtok megölni, vagy haragudni rám!
Kérlek szépen komizzatok ide is annyian, mint az előzőhöz! Nagyon örülnék neki!
Nagyon köszönöm a sok visszajelzést a több, mint 16.000 oldalmegtekintést, Ti vagytok a legjobbak! :))
Szeretnélek megkérni titeket, hogy írjátok meg vagy ide, vagy a csoportba, hogy mit gondoltok; MI LESZ A FOLYTATÁS??? :D

Becca
xx

II. 13*

Körbenéztünk a termekben, még a mosdóban is kerestem Lizyt, de sehol. Csak egy fecnit találtunk, ami mindent megmagyaráz...

"Ne találkozz Zaynnel pár napig. Ha ezt betartod nem esik bántódása Liza-nak!

- Ez meg mi?- kérdezte Zayn a papírfecnire mutatva.
- Egy üzenet.- nyújtottam át a papírt.
- Már megint...- sóhajtott - Nekünk itt vége van a bálnak. Gyere!- húzott maga után az autójába.
- Most hova megyünk?
- Haza viszlek. Maradj nálad, zárj be mindent! Értetted?
- Nem Zayn! Lizy a legjobb barátnőm, meg kell találnom!
- Becca, ne legyél már ennyire makacs! Nem akarlak kitenni semmilyen veszélynek!- simított végig arcomon.
- Zayn. Liza az én barátom is, és tudom, hogy valamilyen szinten számít a segítségemre...
- Rendben, de mellettem maradsz végig! Sokan jönnek, de te nem engeded el a kezem. Értetted?
- Beszélj egy kicsit világosabban!- ráncoltam a homlokom.
- Jönnek a fiúk is.
- Rendben...- adtam be a derekam.
- Köszönöm baby.
- Hmm...újabb becenév? Tetszik!- kacsintottam.
- Örülök. Határozottan boldoggá teszel, hogy tetszik, de...most öltözz át.
- És mégis, mibe?- kérdeztem, miközben felhúztam a szemöldököm, ezzel egyértelmű jelét adva meglepődöttségemnek.
- Van az autómban egy pár cuccod.
- És azok mégis, hogy kerültek
hozzád?- húztam fel a szemöldököm újra. Esküszöm, ha így folytatja ráncos leszek...
- Hááát...mikor nálam voltál ott hagytál egy farmert, meg egy pólót. El akartam már Neked hozni, csak...szakítottunk.
- Értem, akkor gyorsan átveszem, aztán menjünk. Meg kell találnunk Lizyt mielőtt még valami baja esik.- tereltem egy kicsit a témát.
- Jack és Chris lenyomozzák Lizy telefonját, Louis és Harry Rachel lakását figyelik, mi pedig Dennyék régi titkos helyére megyünk. Mindvégig mellettem maradsz, érted?- kérdezte, miközben kinyitotta a nagy fekete járművet. Gyorsan bepattantam a hátsó ülésre, míg Zayn elővette a kis szatyrot, és a kezembe nyomta.
- Értettem, nem kell ennyire féltened. Már egy párszor megakartak ölni, de nem sikerült. itt vagyok, és élek meg virulok.- forgattam a szememet.
- Csak ne forgasd a szemed, mert befejezzük, amit múltkor elkezdtünk.- dorgált meg viccesen, mire én elpirultam.
- Segítesz?- kérdeztem, miután felfogtam most egyenesen hátamra hulló tincseimet.
- Persze.- mondta halkan, majd a cipzár lehúzásán ügyködött. Végigsimított szinte meztelen hátamon, amitől kirázott a hideg.
- Zayn...- suttogtam.
- Ne haragudj!- húzta el a kezét azonnal.
- Semmi baj.- fordultam felé.
- Ne tedd ezt velem...olyan csábító a tekinteted...- sóhajtott.
- Ohh...igen? Vigyázz, mert még egyszer felhasználom!- kacsintottam.
- Kihívás elfogadva!- kacsintott vissza, majd egy puszit nyomott a homlokomra.

***

Lizy, nincs sehol. A telefonját nem voltak képesek lenyomozni a fiúk, valamint Harry és Louis sem bukkant nyomra. Zaynnel egy igen érdekes helyre mentünk. Nem is érdekes, inkább ijesztő...

- Baby...te remegsz, jól vagy?- kérdezte idegesen Zayn.
- Jól vagyok, csak...kicsit fázom. Köszönöm a pulcsid.
- Megyünk.- jelentette ki pár perc elteltével.

Hirtelen az épület falának szorított. Egyszerűen nem tudtam mire vélni a helyzetet. Kezünk a fejem fölött összefonódott, és a nyakamra nyomott egy apró csókot. Zaynnek egyre több érdekes megnyilvánulása van...
Az eső szemerkélni kezdett, de ő nem zavartatta magát.

- Ismerős?- kérdezte a nyakamba suttogva.
- A helyzet? Vagy az, hogy egyre örültebb dolgokat csinálsz?- szólaltam meg vigyorogva, de válaszát már nem vártam meg. Ajkaink egy szenvedélyes csókban forrtak össze.
- De te így szeretsz, baby.
- Van benn némi igazság.
- Csak némi?- kérdezte a nyakamba suttogva. Meleg lehelete csikizett.
- Lehetséges.
- Vigyázz, mert még megbosszulom!
- Ne fenyegess!- nevettem fel, majd egy puszit nyomtam nyakára. Megremegett. Hmm, ki is fog itt megbosszulni bármit is?
- Menjünk!- suttogta, majd kézen fogott és az autóhoz vezetett.
- Zayn?
- Igen?
- Vezethetek?- kérdeztem félve.
- Igen.- mondta vigyorogva, majd a kezembe dobta a kocsikulcsot.

Beültünk a 4 kerekű csodába, és kihajtottunk a forgalomba. Pár perccel később észre vettem, hogy egy autó már az indulásunk óta követ...
- Baby.- szólalt meg kissé rekedt hangon Zayn.
- Azt hiszem követnek.- szólaltam meg ijedt hangon.
- Ne pánikolj, csak menj egy kicsit gyorsabban.
- Rendben, de ha megbüntetnek az nem az én lelkemen szárad.- vetettem rá egy szúrós pillantást.

A gázra léptem, és megelőztem az előttem haladót. Már besárgult a lámpa, mikor áthajtottam, így a követőt talán leráztam.
A lakásom felé vettem az irányt, most már lassabb tempóban, mint eddig. A garázsba parkoltam, majd a bejárat felé vettem az irányt.
Amíg a zárral ügyetlenkedtem Zayn a nyakamat kényeztette nedves puszikkal, és gyengéden derekam köré fonta erős karját.
- Ez így nem fog menni.- nevettem el magam, mire Zayn abbahagyta az előbbi tevékenységét.
Gyorsan elfordítottam a kulcsot a zárban, és beléptem az előszobába. Feloltottam a villanyt, és a nappaliba belépve ledőltem a kanapéra. Barátom követte a példámat, és mellém huppant le.

- Most mi lesz?- kérdeztem halkan. Nagyon féltettem Lizyt.
- Várunk.
- Mégis mire?- csattantam fel.
- Nyugodj meg. Várunk, hogy hívjanak. Mert fognak.
- Mitől vagy ilyen biztos benne?- kérdeztem kikerekedett szemekkel.
- Ismerem őket.
- Hát jó.- nyugodtam bele. Ő tudja...
- Egy dolog idegesít.
- Micsoda?
-  Jobban vezetsz, mint én.- grimaszolt.
- Olyan vagy, mint egy kisgyerek.- nevettem.

Hirtelen kezét arcomra simította, és közelebb ült hozzám. Ajkait szorosan az enyémekre nyomta, abban a pillanatban kiürült a fejem, csak mi léteztünk.
Automatikusan átkaroltam a nyakát, és feltérdeltem a kanapén. Derekamnál fogva vont még közelebb magához, az ujjai a tarkómon pihentek. Másik kezét csípőmre helyezte, kicsit feltűrve a sötét anyagot.
A háttérből taps, és gúnyos nevetés hallatszott, mire szétrebbentünk, és tekintetünket az ajtóra kaptuk...

***

Sziasztok Manók! :D
Tudom rövid lett, de ennyit sikerült összehoznom hajnali 1-ig. Remélem olvasható, és azért kapok néhány komit.Annyira büszke vagyok rátok! OMG!WOW! 1029 oldalmegjelenítés? Annyira köszönöm! Ez rekord!
Nagyon köszönöm a 17 rendszeres olvasót, köszöntelek Titeket! :)))
Most nem is nagyon mondanék többet, kicsit fáradt vagyok! :D
Komizzatok, és pipáljatok!

Becca
xx

II. 12*

Szorosan magamhoz öleltem barátom és beszippantottam férfias illatát. Bárcsak minden ilyen tökéletes maradna, mint most.

~ Zayn:

A megbeszélés zökkenőmentesen zajlott. Mindenki megérkezett, és elkészítettük a tökéletes tervet, minden lehetséges verziót számításba véve. Becca szerencsére nem tud semmiről, bár már így is aggódik értem, mivel az utóbbi időben kissé ingerlékenyebb vagyok. Nem akarom őt belekeverni ebbe az egészbe, így is ideges a folyamatos üzenetáradat miatt. Szegény teljesen ki van készülve, amit megértek teljes mértékben. Sokszor jár futni, hogy kiengedje a gőzt, illetve egyre többet táncol. Tényleg nagyon tehetséges, amiért nagyon büszke vagyok rá.

***

December 15. napja is eljött, vagyis a bál napja. Beccs már nagyon izgatott volt tegnap is, nemhogy ma. Reggel Lizyvel már elviharzottak készülődni. Még egy csókot sem kaptam a barátnőmtől, csak egy sziá-t, és egy puszit. Szép, mi?

~ Lizy:

Bál. Bál. Bál. Ideges vagyok! Semmi sincs rendben köztem és Josh között, és ő a párom. Most mit tegyek? Nem kérhetem el Becca párját? Az pofátlan lenne, meg furcsa. Minden esetre sürgősen kell valami megoldást találnom.
Gyorsan megírtam a leckémet és bemutattam anyuéknak. Tudom ez nagyon hülyeség, de szüleim hihetetlenül régimódiak és szigorúak. Nagyon nem örülnek, ha Zaynnel beszélnek, mivel elítélik őt a zűrös múltja miatt. Igen, ők azok a szülők, akik mindenről tudnak. Apa ügyvéd, anya pedig újságíró. Nagyon szeretnék, hogy én is valami komoly hivatást válasszak magamnak, de ez nem biztos, hogy így fog alakulni. Csak  a fotózáshoz értek, amit ők nem fogadnak el...Meglátjuk mi lesz még ebből.
Felvettem egy pulcsit az ágyamról, és átszaladtam Becca-hoz. Nem voltam meglepődve, mikor Zaynnel találtam a konyhába. Éppen egymásba voltak gabalyodva, hála Istennek még nem történt semmi komolyabb dolog.
- Khhm.
- Sziaaaaa...Liz.- Becca ijedten nézett velem farkasszemet a földől. Szegény annyira megijedt, hogy kiesett Zayn öléből.
- Jól vagy?- segítette fel Z barátnőjét a földről, majd szorosan magához húzta.
- Na tubicáim. Búcsúzkodjatok, mert nem találkoztok potom 1 órán keresztül.
- Mi?- kérdezte megrökönyödve Zayn.
- Készülünk a bálra!- ugrott egyet Becca, majd mosolyogva indult ki az előszobába.
- Mi a helyzet?- kérdeztem vigyorogva Zaynt.
- Überszerelmes vagyok.
- Az meg milyen szóképezmény?
- Olyan, mint a tieid. Lizy...én látom,, hogy van valami bajod, és...izé nem akarod elmondani?- tette tarkójára kezét zavartan.
- Teljesen megváltoztál. Régebben egy egy buliba rángattál el, ha valami bajom volt. Most meg akarod velem beszélni. Határozottan jó hatással van rád Becca.
- Azt én is tudom. De most mesélj!
- Josh megcsalt.
- Az a féreg! Tudtam, hogy őt láttam a szőkével.
- Milyen szőkével?
- Edzés után láttam egy szőke lánnyal, de nem voltam benne biztos, hogy ő volt- e. Lizy. Kérlek szépen ne sírj miatta, mert nem érdemli meg. Te egy különleges lány vagy, akit ő nem érdemelt meg.
- Köszönöm Zayn.- öleltem át.
- Megyünk már? Ja és ne sokáig legyetek így, mert még féltékeny leszek!- mondta Rebecca, majd kacsintott. Olyan volt, mint egy kislány, aki ajándékot fog kapni.
- Igen.
- Szia Becca!
- Helló!
- Szia Zayn.- nyomott egy cuppanós puszit barátja arcára.

A ruhákat elhoztuk a ruhaszalonból, és visszaindultunk Rebecca lakásába.

***

- A hajad is nagyon cuki, a sminked is édes! Ez így jó lesz? Leülhetek? - kérdezte Becca, már vagy századszorra.
- Igen. Köszönöm a türelmet.- villantottam egy halvány mosolyt.
- Lizy. Tudom, hogy valami baj van...Kérlek mond el!
- Josh...megcsalt. Nem tudom mit tegyek. Azt eddig is tudtam, éreztem, hogy a szakadék szélén állunk. szakítottam vele. Az a legrosszabb, hogy még a csaj nevét is tudom, hogy kivel csalt meg. Csak azért, hogy fájjon még jobban, elmondta, hogy milyen jó volt neki...- itt már nem bírtam, egyszerűen zokogásban törtem ki. Becca szorosan átölelt és a fülembe suttogott.
- Ne sírj. Egy ilyen hülye pöcsfej miatt ne! Nem érdemel meg egy könnycseppet sem! Sokkal jobbat érdemelsz, mint ő. Addig is itt vagyunk Neked Zaynnel. Hozzánk mindig jöhetsz, csak...lehetőleg kopogj, vagy csöngess mielőtt jössz, mert...
- Értem!- nevettem el magam, mire Becca arca piros színbe burkolózott.
- Okés. Tényleg ne bánkódj miatta! Ezerszer jobb pasid lesz lefogadom!- vigyorgott. belém is visszatért a jó kedv, és egyszerűen nem tudtam nem nevetni.
- Köszönöm Becca. Zayn is ezeket mondta. Olyan jó, hogy ti vagytok nekem. Igaz szar érzés mikor előttem smároltok, de kibírom. Édesek és boldogok vagytok együtt és ennek örülök a legjobban. Egyébként gyönyörű vagy, Zayn egész este el sem fog mozdulni mellőled, az tuti.- nevettem újra.

Zayn rejtélyes módon eltűnt a délután során, és csak este toppant be. Igazán kitett magáért. Becca-nak biztos nagy örömöt okozott, barátja szívdöglesztő látványa. Amióta Z betoppant, azóta el sem engedték a másikat. Hihetetlenül és reménytelenül szerelmesek...

~ Rebecca:


Azt hittem helyben halok meg, mikor megláttam Zaynt. Ha nem lett volna ott Lizy, és a bálra sem kellett volna menni ott letepertem volna.


Ehelyett csak egy puszit nyomtam az arcára, és felkaptam a táskám.
***

Nagyon szép a díszítés, és sokan vannak. Az első észre vételem, mikor átlépjük a tornaterem küszöbét. Zayn le se veszi rólam a tekintetét, mióta meglátott. Talán a kivágott ruha az oka? Nem tudom, de most  nem is annyira lényeges ez.

A tánctérre megyünk, és egy lassú számra mozgunk. Soha nem tudtam volna elképzelni Zaynt, mint táncos. Most sem hinném el, ha nem a saját szememmel látnám.
Egész ügyes. Vajon gyakorolhatta a táncot? Kuncognom kellett az elképzelésen, miszerint ő táncórákat vett.

- Mi olyan vicces Szépségem?
- Nem fontos.
- De. Engem érdekel!- erősködött.
- Azon gondolkodtam, hogy...esetleg vettél-e táncórát?
- Nem.- nevetett.
- Huhh. Egész ügyes vagy!
- Ó igen?
- Igen.
- Gyönyörű a ruhád, úgy mint, ahogy te is.- végigsimított az arcomon, mire elpirultam és lehajtottam a fejem.
Az állam alá nyúlt, ezzel kényszerítve, hogy a szemébe nézzek.
- Hidd már el, hogy te vagy a leggyönyörűbb lány, akit valaha láttam!- kacsintott.
- Nehéz elhinni. Annyi lány érted epekedik, és hihetetlen, hogy mégis engem választottál.
- Már miért lenne az? Te vagy az a lány, akit mindig is kerestem.
- Ajjh Zayn. Ez így túl szép! Én annyira szeretlek!
- Én is Szépségem. Nem akarok ünneprontó lenni, de...hol van Lizy?
- Nem tudom... Joshról mit tudsz?
- Josh éppen egy szőke csajjal flörtöl. Szakítottak Lizyvel.
- Azt én is tudom. De nem ő a párja?
- Nem.
- Keressük meg! Most azonnal!
- Rendben.- mondta halkan Zayn.

Körbenéztünk a termekben, még a mosdóban is kerestem Lizyt, de sehol. Csak egy fecnit találtunk, ami mindent megmagyaráz...

Hali! :D

Most nem is írnék semmi különöset, remélem tetszett a rész! Sajnálom a tegnapi kisebb kavarodást, többször nem fordul elő reményeim szerint. Nem túl rózsás a kedvem,ezért felvidíthatnátok egy pár komival! :D
Na pusszancs mindenkinek :*

Becca
xx

Díj

Frissült a díjak menüpont! Nagyon köszönöm a 3. (!) díjam Nikolettnek, az egyik leghűségesebb olvasómnak!
http://onedirectionalmodozz.blogspot.hu/p/blog-page_10.html

Puszi mindenkinek, hamarosan újra jelentkezem! :)

Becca
xx

II. 11*

Kezébe vette a telefonját, és a kontaktok között keresgélt. A füléhez emelte a fekete készüléket, és egy érdekes beszélgetést folytatott...

~ Zayn:

A telefonomat bámultam és kerestem a nevek között a megfelelőt. Meg is van! Jack lesz az én emberem.

- Hali haver! Bocs, hogy ilyen későn, de lenne egy nagyon fontos feladatom számodra.
- Cső tesó! Régen hallottam felőled! Szerencséd, hogy most ment el Tiff! Mondjad, most vevő vagyok minden munkára.
- A barátnőmet zaklatja egy seggfej, és szeretném megleckéztetni. Ja és vigyázz Tiffel!
- Rendben. Küldj át minden adatot, holnap délben találkozó a szokásos helyen. Vigyázok a csajjal, de ha egyszer olyan jó teste van.
- Örülök, hogy még mindig értjük egymást. Kösz J. És a csajnak nem csak teste, hanem lelke is van!
- Havernak mindent Z. És mióta vagy ilyen bölcs? Tényleg régen találkoztunk. Na cső haver.
- Cső J.

Na végre! Nem akarom, hogy valamiféle pöcsfej vagy féltékeny picsa a barátnőmmel szórakozzon.
Elkértem Becca gépét és átküldtem minden szükséges fájlt Jacknek. Remélem elkaphatom azt a seggfejet, és megemlegeti azt a napot mikor ellátom a baját.

~ Rachel:

Össze kell szednem minden erőmet, és energiámat, hogy összehívjam a kis csapatomat. A fiúkat könnyen ráveszem a dologra, remélem Anne-t is sikerül meggyőznöm. Bár amint látom nagyon elszánt, a bosszú érdekében mindent megtesz. Rebecca életét tönkre kell tennünk, legalább annyira, mint amennyire a mienket tönkre tette.

Reggel felhívtam Tom-ot, aki beleegyezett az akciómba. Úgy, mint Denny és Anne is. Csodálatos! Végre véghez vihetem a tervem. Végre megfizethet az a kis kétszínű liba. Tönkretette Zaynt. Szinte teljesen megváltoztatta...

Felvettem egy édes szerelést és begöndörítettem szőke hajamat. Elégedetten mosolyogtam a tükörbeli képemre, mikor csöngettek. Biztos megérkeztek a többiek. Még egy utolsó pillantást vetettem a sminkemre, és megigazítottam a ruhám, majd ajtó nyitottam.
~ Jack:

A város szélén lévő raktárépületben vártam Zaynre. Sose volt híres a pontosságáról...
A laptopomon dolgoztam, mikor megérkezett a haverom.

- Meg tudtad csinálni?- kérdezte vigyorogva. Vele meg mi történt?
- Igen. Minden itt van. Mesélj egy kicsit. Megváltoztál. Mi az, hogy barátnő? Csak nem kikötöttél egy csaj mellett?
- Helyes. Számítottam a segítségedre. Jól gondolod, én befejeztem a "minden csajt megdugok" életmódomat. Ez a lány más. Ezt is miatta teszem. Na, de nézzük mire jutottál.
- Alig hiszek a fülemnek. Zayn Malik szerelmes. Na jó haver. A következő a helyzet. Bemértem az üzeneteket, amik erről a számról jöttek. Itt a cím.- nyújtottam át egy kis cetlit fekete hajú haveromnak.
- Köszönöm szépen. Azt hiszem egy gyűlés lesz ma délután. Hívd össze a fiúkat, és David illetve Chris feltétlen legyenek ott.- adta ki az utasításokat.
- Értettem főnök! Ma hol, mikor?
- Ma 5-kor a régi focipályán. Ott még a madár se jár.
- És mit tervezel?
- Sejtem kik lehetnek az ügyben. Anne, Rachel és a két pöcsfej Denny és Tom.
- Denny mit keres itt? Nem börtönben van?- kérdeztem elképedve.
- Nem. Valaki kihozta óvadékkal.- húzta el a száját.
- Rachel?
- Valószínűleg.
- Még egy kérdés. Louis is jöjjön?
- Feltétlen!
- Újra összeáll a banda?
- Rendet teszünk itt az biztos. Nem hagyom itt, úgy Bradfordot, hogy seggfejek vannak itt...
- Hova mész?
- Holnap lesz a tárgyalás az igazolásomról. Liverpoolba megyek, de nem hagyom itt a bandát.
- Helyes. Oszd meg velem, hogy csinálod, hogy a karriered sikeresebb nem lehetne, és sikeres vagy a szerelemben?
- Esküszöm lehetnél újságíró, vagy riporter.- nevetett fel.

Na igen. Régi álmom, hogy ilyen pályán helyezkedjek el. Én mindent megpróbáltam, habár sokak szerint nem vagyok elég kitartó. Lehet igazuk van, és nem kéne feladnom az ilyesfajta álmaimat?!

- Mindennek Rebecca a kulcsa. Ő az, aki harmóniában tart.- válaszolta vigyorogva. Na ő aztán tényleg szerelmes!
- Azt hiszem ennyi lenne.
- Örülök, hogy visszatérsz. Ideje rendet tenni. Keresd ehhez is azt a bizonyos kulcsot Rebeccánál!- kacsintottam.
- Meg lesz!- vigyorodott el újra, majd távozott a helyszínről.

~ Rebecca:

Zayn magas alakját már messziről kiszúrtam, és elképedve figyeltem arcát. Újra értelmeztem a tökéletesség értelmét. Akaratlanul is mosolyra húzódott szám, mikor megéreztem kezeit a csípőmön.

- Helló kislány!- suttogta nyakhajlatomba.
- Tudod ki a kislány!- fordultam felé "haragos" arccal.
- Na ne durcázz be!
- De! Én már nagy vagyok!Kikérem magamnak!- fontam össze karjaimat mellem alatt.
- Úgy szeretem, mikor megjátszod, hogy haragszol rám. Neked még ez is jól áll.Sőt!
Elém állt és egy puszit nyomott ajkaimra, miközben kezei pimaszul elkalandoztak a farzsebem irányába. Akaratlanul is felnyögtem, mikor a nyakamra nyomott egy-egy nedves csókot.
- Talán élvezed?- kérdezte kacéran, miközben belecsúsztatta nagy  kezeit az enyémbe.
- Talán...de gyere nem mindenki kíváncsi a perverz vágyaidra.- utaltam az utcán sétáló emberekre.
- Ha tudnád most mikre gondolok?!- csúsztatta derekamra kezét.
- Sejtésem az van.- kacsintottam.
- Igen? Ennyire kiismerhető lennék?
- Én már túl jól ismerlek.
- Ezzel egyet értek.- ült le egy padra, mire úgy ültem bele az ölébe, mint az autójában pár napja.
- Rajtad meg milyen póló van?
- A tied. Mikor felhívtál, akkor ezt vettem fel.
- Igyekeztél, hogy láthass?- kacsintgatott.
- Túl szórakozott vagy!- boxoltam bele a vállába.
- Aú! Te erősen ütsz!
- Csak ne mond, hogy fáj!- nevettem.
- De! Igen is! Most ki kell engesztelned!
- Hmm. Ez megteszi?- kérdeztem incselkedve, majd egy puszit nyomtam ajkára, amiből ő egy szenvedélyes csókot alakított.
- Ez már igen.- mondta, mialatt kezeit összekulcsolta a fenekemnél.
- Elnézést, de mások nem kíváncsiak magukra! Ez itt közterület!- kiáltott fel érces hangon egy idős bácsi mögülem, mire én majdnem hátrahőköltem, de hála Zaynnek ez nem történt meg.
- Sajnáljuk, de mi csak élvezzük egymás társaságát. Az ugyebár nincs megtiltva!
- Ezek a mai fiatalok! Maguk is olyan pimaszok!- sétált arrébb az idős ember.
- Ez dilis!- suttogta Zayn, mire én felnevettem.

Szorosan magamhoz öleltem barátom és beszippantottam férfias illatát. Bárcsak minden ilyen tökéletes maradna, mint most...

Haliii Manóóók!

Itt van a fejezet! Remélem mindenkinek tetszett! ;)
Ne felejtsetek el komizni és pipálni! :D
Örülök, hogy vagytok Nekem minden egyes kommentet mosolyogva olvasok! :))
Nem tudom mikorra várható a következő rész, most kicsit megfogyatkoztak a megírt részeim, és be kell pótolnom a lemaradást. Sajnos az év végi hajtás most van, így nem sok időm marad írni, de ígérem minden tőlem telhetőt megteszek! :*

Puszi: Becca
xx
LUA

II. 10*

Lecsukta szemét, és kezeivel szorosabban tartott.
- Szóval a kérdésem. - nyelt egyet - Mi lenne, ha együtt Liverpoolba költöznénk?

Teljesen lesokkolódtam. Ez aztán a nem várt kérdés! Legszívesebben azonnal rávágtam volna, hogy igen... Valóban jól gondoljátok, most jön az a bizonyos de.

- Zayn...
- Sajnálom. Igazad van, ezt még én sem gondoltam át. Csak nem akarok nélküled sehova sem menni.
- Én se.
- Te vagy az életem.- suttogta, majd puszikkal borította be nyakam.
A fejem kicsit hátra billentettem, és így élveztem a kényeztetést.

- Zayn- néztem a szemébe - elmennék én..de... Ajjh ez olyan nehéz! A francba is! Költözzünk!

Hitetlenkedve nézett rám, majd szorosan átölelt. Én is szinte alig akartam elhinni.
A döntésem végleges? Lizyvel mi lesz? Mi lesz, ha összeveszünk Zaynnel? Mi lesz velünk? Mi lesz az életemmel? Az életünkkel?
Túl sok kérdés merült fel bennem. Szinte egyikre sem tudom a választ. Tehetetlennek érzem magam és elveszettnek ebben a nagy világban. Egy. Csak egy biztos pontom van, aki nem más, mint Zayn. Aki a világom középpontja. Aki az én tökéletes barátom. A biztonságot nyújtó karok tulajdonosa.

- Ez a kedvenc helyem.- suttogtam szorosan hozzá bújva.
- Mi? Egy szűk autó?- nevetett fel halkan. Ó, hogy imádom ezt a nevetést!
- Nem az öled. Amikor szorosan magadhoz húzol, akkor olyan, mintha semmi bajom nem lenne.

- Ez a te helyed marad örökre. Bár, ha jobban belegondolok, akkor lehet még egy ember aki ide bújhat.
- Kicsoda?- kérdeztem kissé ijedten.
- A kislányunk.
- Kislányunk? A mienk?
- Rebecca, én komolyan gondolok minden egyes dolgot, ami veled kapcsolatos. Azt szeretném, ha egyszer te lennél a feleségem, és a gyermekeim anyja.- mondta halkan, majd egy apró puszit nyomott ajkaimra.

Ismét ledermedtem. Ma már hányadszorra?

- Te ezt tényleg így gondolod?- kérdeztem a nyakába "bújtatva" fejem.
- A komolyabbnál is komolyabban. Becc imádlak! Elvarázsoltál! Csodálatos barátnőm vagy.
- Hihetetlen vagy. Szeretlek te majom!- nevettem el magam, majd egy puszit nyomtam ajkaira, és visszaültem a helyemre.- Újra megpróbáljuk? Ígérd meg, hogy most tényleg nem mész el!
- Ígérem! De...most már tényleg menjünk, mert a majmod nem bír magával.- nevetett, majd elfordította a slusszkulcsot, és a lakásom felé vettük az irányt.

***

- Kérsz valamit enni?- kukucskáltam ki a konyhából a nappaliba.
- Hmmm. Nem is tudom...

A hűtőben néztem valami ehető után, mikor két kar fonódott a derekamra. Nyakamba csókolt, majd édesen a fülembe suttogott.

- Nagyon megkívántam egy konyhatündért. Méghozzá azt, amelyiket a karjaimban tartok.
- Zayn...

Már megint! Nem tudom befejezni a mondatomat, mert megzavar. Jelen esetben az igencsak domborodó ágyéka volt a "zavaró" tényező.

- Mit akartál mondani Szépségem?- suttogta a nyakamba.
- Se-semmit.- dadogtam.
- Helyes. Az evés helyett inkább csináljunk valami hasznosabbat.
- Rendben. Ha te így játszol, akkor én is!- vigyorogtam ördögien, miután végigmutattam a testén, amit csak egy boxer takart.

Egy puszi kíséretében a konyhában hagytam, és a szobámba indultam. Gondosan bezártam az ajtót, és a szekrényem elé álltam. Egy fehér csipkés fehérneműszettet választottam ki és egy vékony köntöst, majd gyorsan lezuhanyoztam, és magamra öltöttem a lenge öltözetet. Kinyitottam az ajtóm, és kidugtam a fejem. Zayn sehol, sötét van és csend. Ugye nem ment el?
Barátom keresésére indultam, de mivel nem kapcsoltam villanyt csak össze vissza botladoztam. A szobámba indultam vissza, mikor "valaki" felkapott és a vállára vett.

- Zayn! Tegyél le!- sikítottam és nevettem egyszerre.
- Miért? Én nagyon is élvezem a helyzetet.- nem láttam az arcát, de tudtam, hogy vigyorog.

Amint beértünk a szobámba, a falnak nyomott és a nyakamat kényeztette csókjaival. Lábamat csipője köré kulcsoltam, mire felnyögött.

- Gyönyörű vagy.
- Fogd be majom!- kuncogtam.
- Mi van? Talán nem tetszik, hogy bókolok? És mi az, hogy majom?
- Túl sok a beszéd!- simítottam végig arcán.
- Hmm. Visszatért a vadócom?
- Lehet.- suttogtam a fülébe.
- Felettébb örülök.- kacsintott.

Óvatosan végigfektetett az ágyon, de nem szakította meg csókunkat. Csípőjére ültem, és lehajoltam arcához.  Mutató ujjammal cirógattam nyaka vonalát, míg ő melltartóm kapcsával ügyködött.
Hirtelen ugrottam fel róla, mikor megszólalt a telefonom. Már vártam, mikor "jelez" megint az az őrült...Tiszta paranoiás vagyok.


Erőtlenül és remegő kezekkel kattintottam a megnyitás gombra.
"Ma túl sok rossz döntést hoztál már. Ez egy újabb hiba lenne...Mi lesz, ha reggel megint elmenekül tőled? :O"

- Elég! Csessze meg! Miért szórakozik velem ez a hülye?- káromkodtam egy sort, mire Zayn értetlen fejével kellett szembesülnöm.
- Mi a baj?- kérdezte aggódva.
Nem tudtam válaszolni, mert újra rezgett a mobilom.
"Csak nem felidegesítettelek? :)"
- Rebecca elmondanád mi folyik itt?- kérdezte Zayn, miközben a homlokát ráncolta. Hűha, nagyon ideges, ha már az egész nevemen szólít.

Mielőtt belekezdhettem volna a mondandómban, érkezett egy újabb üzenet.
"Ha elmered mondani... megölöm...hmm kit is? Lizyt? :D"
- Add ide azt a retkes telefont!- kapta ki a kezemből a fehér készüléket.
- Zayn ne olvasd el kérlek! Nem akarom, hogy bárkit megöljön!

Amint ezt kimondtam erőtlenül a földre rogytam, és a könnyek előtörtek belőlem. Zayn az SMS-eket olvasta, majd mikor végzett szorosan magához ölelt. Hátamat simogatta, és a hajamba puszilt.
- Kiderítem ki az, aki így szórakozik veled Kincsem. Ne aggódj mellettem biztonságban vagy. Most telefonálok egyet utána megyünk aludni.- kelt fel a szőnyegről. mire én elkaptam a karját.
- Ne menj el!- suttogtam.
- Rendben.- mosolyodott el.

Kezébe vette a telefonját, és a kontaktok között keresgélt. A füléhez emelte a fekete készüléket, és egy igencsak érdekes beszélgetést folytatott...

Hali Manóók!

Meglepetés! Remélem örültök a résznek. :) Telóról írtam meg egy csomót belőle, ezért lehet benne helyesírási hiba, amikért elnézést kérek. Nagyon köszönöm a sok komit, büszke vagyok Rátok. Ide is várom a véleményeket. Ha megint sok komi lesz, lehet szó újabb meglepetésről ;)

LUA
Becca
xx

II. 9*

Ha elfogadnám az ajánlatot, hogy a Liverpoolhoz szerződjek, akkor sokkal kevesebbszer láthatnám ezt a csodálatos lányt. Most akkor választanom kellene?
Szerelem vagy karrier?

Újra a lelátóra néztem, ahol megpillantottam Beccát. Lizyvel társalgott, majd megölelte őt. Örülök, hogy ennyire jó barátok lettek. Legalább ő támaszt nyújt neki, mikor én nem vagyok mellette.

A pillanatnyi döntésem még mindig rossznak bizonyul. Elfogadtam az ajánlatot. A Liverpoolban fogok focizni ezentúl. Mi lesz az életemmel ezután?
Még soha nem tettem fel ezt a kérdést magamnak. Fél évvel ezelőtt egy érzéketlen szoknyavadásznak tekintett mindenki. Aztán megjelent az őrangyalom, Rebecca képében. Biztos vagyok benne, hogy ő egy angyal, csak...csak még ő sem tud róla. Felforgatta az életem, az érzéseim, a gondolataim, az életstílusom. Egyszóval mindent megváltoztatott. Egyáltalán nem bánom, sőt egyenesen örülök neki, hogy így történt.
Egy pillanatra eltűnődtem, majd a kezemet nyújtottam az öltönyös férfinak.

- Elfogadom az ajánlatot. Nagyon megtisztelő. Köszönöm.
- Nincs mit Uram. Személy szerint én is örülök, hogy egy ilyen jó játékos fogja gazdagítani a csapatot.
Uram? Nem vagyok én még olyan öreg! Vagy 23 év már annak számít?

Elköszöntem a csapattól, és a 2 lány felé vettem az irányt. Illetve vettem volna, ha Anne nem jelenik meg megint!

~ Rebecca:

Zayn felénk indult meg, ezzel egy hatalmas mosolyt varázsolva arcomra. Hihetetlenül jó volt újra látni őt. Mielőtt ide érhetett volna az útját állta a hosszú barna hajú lány, mire az arcomra fagyott a mosoly. Szorosan magához húzta Zaynt, és lesmárolta. Igen, jól olvastátok megcsókolta minden gátlás nélkül!

Azt hittem ott helyben meghalok. Hihetetlen fájdalmat éreztem újból. Meleg csíkok folytak le az arcomon, amit hirtelen letöröltem. Erőt vettem magam, és elhatároztam: nem mutatom gyengének magam. Odaléptem Zayn mellé, aki már az első pillanatban eltolta a lányt.

- Mióta vagytok együtt?- kérdeztem műmosolyt öltve arcomra.
- Nem vagyunk együtt, és ezt te is tudod! Kérlek Rebecca beszéljünk! Én nem akarom...
- Mit nem akarsz, vagy éppen mit akarsz? Döntsd el!
- Jó kérdés, de nem itt szeretnék rá választ adni.
- Mégis mikor?
- Gyere velem.- húzott maga mellé, mire kérdőn pillantottam Lizyre. Aprót bólintott fejével.
- Rendben.- egyeztem bele halkan.

A nővérem kísérteties hasonmása csalódott fejjel meredt rám, majd Zaynre pillantott. Szinte tapintani lehetett a feszültséget a levegőben. Zayn kezét óvatosan az enyémbe csúsztatta és elhúzott a 2 lány "köréből".  Beültük a fekete autóba, és kihajtottunk a forgalomba.

Gondolkoztam többek között Leyláról és Zaynről is...
Még nem is említettem, hogy Leyla egy ösztöndíjat nyert, így másfél éves képzésre ment Amerikába. Nehezen engedtem el, hiszen az utóbbi időben nem volt felhőtlen a kapcsolatunk. Szerencsére egy kiadós beszélgetés alkalmával elsimítottuk az esetleges nézeteltéréseinket. Eléggé hiányzik, de szinte minden nap beszélünk.
Zayn. Ez az egyetlen szó már fogalommá nőtte magát számomra. Egy olyan fogalommá, amit nem lehet megfogalmazni vagy csak egyszerűen elmagyarázni. Ő maga a sötét múlt, a bonyolult jelen és a kifürkészhetetlen jövő.
Lassacskán mindenről ő jut eszembe. Egyszerűen szükségem van rá...

- Hogy vagy?- törte meg a csendet, miközben rezzenéstelen arccal figyelte az utat.
- Bonyolultan.
- Bonyolultan?
- Igen.

Egy újabb csendben eltöltött perc után, egy nem várt kérdéssel hozakodott elő.

- Szeretsz?
Nem válaszoltam. Persze, hogy szeretlek....
- Szóval nem.- sóhajtott.
- Állj meg.- mondtam halkan.
- Mi?
- Állj meg.- mondtam újra hangosabban.
- Kérlek Becca, ne menj el.
- Nem megyek. Csak állj meg.

Teljesítette a kérésemet. Lekanyarodott egy erdős részre. Elfordította a slusszkulcsot, és érdeklődve fordult felém. Egy ügyes mozdulttal az ölébe ültem, és ajkaimat az övére nyomtam. Kezeit derekamra csúsztatta, és nyelve utat tört a számba. Hajába túrtam, amire egy apró nyögéssel reagált. Egy kicsit elhúzódtam tőle, mire homlokát az enyémnek döntötte.
- Ez a válaszom a kérdésedre.
- Én mindent sajnálok, tényleg csak a javadat akartam. Olyan sok rossz dolog történt veled, amíg együtt jártunk...
- Nem történt semmi rossz, mert te mindig ott voltál és megmentettél. Zayn értsd meg, hogy akkor teszel rosszat, ha elhagysz. Én le tudnám élni veled az életem...- huhh kimondtam.
- Értem. És...le akarod élni mellettem az életed?- nézett bele a szemembe. Mintha belelátna a lelkembe.
- Igen.- feleltem halkan.
- Akkor most jönnek a jó dolgok?- kacsintott.
- Lehetséges.- kuncogtam.

Elmosolyodott, majd egy újabb csókra húzott. Kezei az igen-igen rövid ruhám alá kalandoztak, mire megremegtem. Végigsimított a hátamon, majd a nyakamat borította be csókjaival, míg én az ölében mocorogtam a kis hely miatt.
- Ha még egyszer megmozdulsz esküszöm itt...
- Értettem Uram.- kuncogtam.
- Már te is?
- Mi én is?
- Uramozol...
- Mi? Nem értelek.- ráncoltam a homlokom.
- Nem így akartam elmondani, de...Liverpoolba igazoltam.

- Büszke vagyok Rád. Tudtam, hogy nagy jövőd van még a fociban.
- Huhh...nem erre számítottam.
- Nem fogok a karriered útjába állni. Csak félek.
- Tudom, értelek. Rebecca én folytatni akarom veled, ha te is úgy akarod, de akkor lenne egy kérdésem...
- Akarom.- simítottam végig mellkasán, majd a füléhez hajoltam.- És akarlak.

Lecsukta szemét, és kezeivel szorosabban tartott.
- Szóval a kérdésem. - nyelt egyet - Mi lenne, ha együtt Liverpoolba költöznénk?

Sziasztok! 

Bocsánat a késésért, de nem volt netem -.- Meg tudnám ölni a UPC-t. Mindegy most itt van a rész. Próbáltam mindent beleadni, és minél izgalmasabbra írni. Ezért most nagyon számítok a véleményetekre. Ha holnapig összegyűlik 6 komi, és 8 pipa lesz hétfőn rész :) 
Most van a suliban a "hajtós" időszak, és javítanom kell, többek között ezért van ilyen ritkán rész. Becsszó nyáron gyakrabban lesz <3 Na nem is regélek többet. Remélem tetszik a fejezet. Komizzatok és pipáljatok!

Pusziii: Becca

LUA <3